....................... www.guilthee.com | 2006 - 2014 | Veszprém






KEZDŐLAP

ENGLISH

SRPSKI
HÍREK | TÖRTÉNELEM | SZAVAK | MEGJELENT | CIKKEK | KONCERT | LETÖLTÉS | FÓRUM | KAPCSOLAT | LINKEK


EKLEKTIKA


01. Hologram a Mars-1-ről

Fojtsd el az ártatlanok sikolyát,
ha elfelezted a maréknyi verset,
amit velődből szippantottam,
keresztül a szádon áldva a tested.
Kerestem benned a pajzán apát,
akit még sosem láttál magadban.
A kövek leköpték a képek szagát,
a versek belemásztak a szádba,
hibásan beszél az átok belőled,
mozog a nyelve, táncol a szája.
Keresi a tested, keresi szád,
keresi tested tartó gerinced,
hogy belédzabálja a félelmet,
hogy lehetetlené tegyen engem,
hogy fussak tőled az erdő szélére,
hogy ne legyek más csak egy szellem.
De aki még nem látta a filmet,
kit ad neked magáért cserébe?
Képzeld csak el magad mellette.
Nincs múltja de jövőt akar veled,
büszkén áll mintha magánál lenne.
Semmit sem csinál csak nézi az eget.
Az ígéret átka mélyre vetette,
s már nem tud kimászni, ott van benne.
A mixerből szórd rá a darált húst,
dobd ki valakinek reggelire,
számold meg napjait mint mindenki,
rúgd hasba vagy fejbe, rúgd telibe,
kínozd meg, kerékbe törd, karóba húzd,
és ha meghall akkor nem felejti,
hogy hátad illata neki is jó volt,
mint nekem mikor kértem belőled,
hogy vele megosszalak téged is,
hiszen már nem lehet szerencsétlenebb,
de már mindent elmondott eldalolt,
szerinted melyikünk a hamis?


02. Jóslat


-


03. Már-már

Mozdulataid már-már csábítanak.
Már jártam ott, nem mint élő test.
Nem mint élő halott, mikor eget fest.
Bár rám a port, szórta minden test.
Belőlem színt kevert, aki eget fest.
Nem is féltél, nem is szóltál, nem is éltél.


04. Mistreat


Fancy cars and tattoo’s on neck.
Blue Babe by his side. Raw meat.
Opened doors with money of dad,
Who cares – he can fuck and cheat.
War zone on the perimeter
no one leaves the premises.
The whole deal is scattered –
fuck –, another dead mistress.
Dope, katana, bitches all around.
Fuck you mama! I will drag you down.
Cash the stash, run for your skinny ass.
This shit is rash, you gotta do
whatever they ask from you.
Stuff with money, stuff with amber
just for thrill you play along.
Drinking in your lonely chamber
while not meant to be the one.
Drinking in your lonely chamber
while not meant to be alone.
Be one.


05. The Wannabe Stoic


Lack of common sense. Appearance:
necktie, and his fluid nectar.
Do you wish to die alone,
without rebooting the system?
Surrender your black-Blake soul.
Bleach your knowledge beyond
to feed your stoic ignorance.
‘Cause this is your only chance!
Fear of energy,
dark matter, and sky.
Fear of engines, fear of gay,
more than meets the eye.
Find me a way in,
In your damned skull.
I want to know how you live
to truthfully fall.
Can you feel calm before the storm?
Can you imagine the world free?
It’s up to you to live or die.


06. Halott város


Egy halott város sírköves utcáit járom.
Bűntársat keresek benne,
Hogy megfojtsalak még meleg vérében,
És rothadt ölébe temessem minden emlékem.
Egy halott nem felel a tetteiért,
Hányásomban úszik velem,
És az ítéletére vár.
Gyöngéden simogatom sáros kezemmel,
Mellyel kikapartam a földből,
És utolsó ünneplő ruháját lehúzom róla.
A halott ruhája rajtam,
Megbolondult lelkem hahotázva visszhangzik.
Vére már alvadt.
Csókot nyomok hideg homlokára,
A púder vastagon, a számon marad.
A neki rendelt helyre fektettem magam
Rám húzva a szemfedőt,
Még ő a sáros lucsokba süppedve ázik;
Várom, hogy a vadkutyák széthúzzák testét,
És, hogy Poe hollója befedjen
Fával, földel, férgekkel,
Hogy ne érezzem szívem lüktető erejét,
A földi-vágy ölében.


07. Technofobia


-


08. ...


-


09. Heráklész megmenti Prométheuszt a sastól


Szelek széles szárnyán szellem sasszárny száll át.
Szemed sírhant szúrja. Szúrja szem aszályát.
Szemtelen sok szerető széttépte a száját.
Szívós szárnyas sas-sakál tépi szét a máját.
Szelek.
Szél „S” szárnyán
szellem sas.
Szárny száll át.
Szemed sír.
Hant szúrja.
Szúrja szem mája táját.
Szemtelen.
Sok szelet ő széttép.
Te a száját.
Szívós szárny.
A sas sakál tépi szét
a máját.
Itt hol a láncok fogva tartanak.
A tudás már nem érdekel.
Itt hol sas madár váj a húsomba
A tudás már nem nekem kell.
Szárnycsapás.
A szirten,
íjam szétfeszítem.
Szárny csap,
ás sírt a szirten.
Alászáll a sas madár síri sötét szélbe.
Hazugság volt minden szabadság.
Mit tudósok hintettek el.
S ha már nem tudnak bezárni
Az igazság daimona szabadult el.


10. A csend ellenében


-


11. Tanulj belőlem!


Forró a véred. Vegyek rá mérget? Nem tudom.
Jó is meg nem is. Életem hamis úton járhatom.
Nem vagyok részeg, de amit kérek, azt megiszom.
El kell’ne menned. Nem hallgatom.
Veled, vagy mégsem, érzem, hogy én sem már nem bírom.
Teher vagy édes. Nem vagyok képes, feladom.
Tanulj belőlem. Szakadj el tőlem. Akarom.
Okosabb enged, buta meg szenved, bevallom.
Mindenem itt van, eléd leraktam, odaadom.
Ha fáj a fejed, nem kell’ne veled aludnom.
Hallgatsz és nem félsz, kéne az egész a kezedbe.
Már én sem fogom, és nem is hányom a szemedre.
Menj vár a dolgod, majd magad megoldod, hogy jó legyen.
Ezren még vannak és téged akarnak, de nem velem.
Nem akarod te sem.
Önzőbb az egynél, kegyetlenebbnél, ez vagy te.
Elengedhetnél, hogy menjek el.
Vagy menjél el.


12. Gyöngyház


Néha vágyom a halálra,
a csöndre, a magányra, a sötétre,
a sírra mi testem bezárja.
Odaállnék elébe, és megmondanám neki,
hogy ne hagyjon itt még egy napra.
Ő úgyis tudja, hogy valamikor valaki
megunja az életet.
Akkor feketébe öltöztet,
karjába emel, s magával visz,
házamból csendben kiköltöztet,
mert ő az elmúlásban hisz.
Összeszedi emlékeim, és a nyakamba rakja.
Ha szépek repülök, ha csúnyák zuhanok,
mint kezemben a megmarkolt fáklya,
ha a szél fúj, mint a lángja elillanok.
Mindenki akit szerettem itt marad,
nem vihetek magammal semmit,
esetleg csak egy poharat,
de ez nem elég hogy eloltsam a tüzet, és enyhítsem a kínt.
Egyszerűen csak kiábrándulok,
ha belenézek a tükörbe,
azt gondolom megbolondulok,
és ilyenkor senki sem jut eszembe.
Fényes darabjai a földön hevernek,
benne a múltam,
benne az emlékek eveznek.
Megbolondultam.
Zihálva hahotázok,
és lentről látok már mindent.
Végre tél van, és nem fázok.
Látom az életem, ahogy előttem elment.
Tulajdonképpen én akartam így.
Megkértem az Örökmúlót,
hogy fejeződjön be a frigy.
Röpke pillanat volt az egész,
nyomot sem hagytam magam után,
nem fogtam fel, és nem éreztem, hogy milyen gyönyörű a tavaszi délután.
És mégis ha visszavágynék,
mégis csak egy picit,
eszembe jut hogy fent van a déli árnyék,
itt nem ,
fent,
nem itt.
Most már szobám sincs, nem is volt,
emlékeim húznak a nyakam köré tekeredve,
magukba foglalva az egész kort.
Talán az egész XX.-kat látom is előttem megvétve.
Minden rosszát,
amit nem tudott megemészteni,
és csak úgy a század vége is elkószált.
Nem tudták már megmenteni.
Nem okolok senkit,
csak a csillagokat,
és a kisember nagy álmát,
és a folyókat,
hogy folynak nem tudnak megállni,
hogy rajtuk nem fog az idő,
hogy a madarak el tudnak fölöttük szállni,
hogy medrükben kialakul a kis kerek kő,
amely nem tud semmit az életemről.
Nem tudja megérteni hogy miért,
hogy egyszerűen miért volt hányingerem mindentől.
Nem tudja megérteni hogy azért,
talán még nekem sem szükséges.
Csúnya dolgokon jár az eszem,
nem érdemes.
Elmegyek, lefekszem.




_________________________________________________________________


SZEMANTIKAI HÁROMSZÖGEK


Hiedelmek magamról

-


1/3

Botrányosan és ügyesen
áruljuk más testét szemfülesen.
Sajátod meg oda veszett.
Más hordja.
Más lakja a lelkedet.
Ékességed vak szépséged.
Testedet megölték a kérdések.
A tisztaság meg odaveszett.
Magad egy műszívre befizeted.
Sikál a vér.
Füledig ér a szád és röhögsz,
hogy megváltoztál.
Merev a kép; TV-ből épp
emlékek harmadát fejtik beléd.
Benned még él a kép; arcodat elvették
gomolygó füstben állott szinkron képben.
Kamerák garmada, állatok szép hada,
rágják a csepűt, mintha nem is lenne.
Oj golube, moj golube.
Ne sleći mi na maline,
Ružo rumena.


Tél a homokpusztán


-


A nyulak örökké élnek


Lelkem parlagon.
Páratlan porom pőrén,
pírban, párra vár.
Összegbe fölvéve 1. a 2-ben,
sorozatban majdnem 1½ jár.
1, 1, 2, 3, 5
2 + 2 = 8
És a teli holdak száma 13 egy évben.
1+2+3+4+5+6 = 21
34 a 4. Eisenstein-prím ½.
55 a 10. a sorban.
89 a 24. prím-szám.


Vérszívók


Furcsa emberek eléd lépnek
a fáradt lábukkal.
Nem érdekel mit tudnak,
nem számít a pőre préda már,
miután ölellek.
Pőre versekből álló rím,
simogatott kapukilincsek,
és a fogba harapó ín
áldott harcából kérek.
Legyen az akár élő méreg,
érted mind ezt megteszem.
Én már csak magamtól félek.
Hát vágd le mind a két kezem,
hogy ne öleljelek szünten!
Vért szívok.
Félek a fénytől, félek a Naptól,
félek az édes sajtbogaraktól.
Fáradtan nézek, nőt megigézek,
nyakán egy kendő, kezében teknő.
Haját a szélben ráncolja szépen,
mosatlan várja a mosott ruhája,
talán gyereke várja, de látszik a vágya.
Nincs mibe hinni…?
Bús komor magány,
elsüllyedt tükörszegek.
Bús komor magány,
hiányos tüskehegyek.


Kedd


-


A jakobinusok ellen


Kard ki! Kard ki-be.
Kibe van a kardom benne?
Kereshetsz, de nem találsz.
Benned él az Usher-ház.
Páncélomon mi kopog?
Kipp-kopp, kipp-kopp!
Ki kopog?
Szerves és szervetlen
anyag a lényekben.
Szarvak és szemfülek,
szép szemében ülnek
- mint árnyak a lényegben -
kardomnak indái.
Fáj végre fáj,
a seb mit adtál.
Kardod megvág,
a Pán célon át.
Szerves és szervetlen
anyag a lényekben.
Szarvak és szemfülek,
szép szemébe be ülnek
- mint árnyak a lényegben -
kardomnak indái.
Kiben van? Kiben van?
Kiben van a kardom?
A kardom kiben van?


Kívánom a testet


Kívánom a testet
mit az Úr lelkedre festett,
anyád méhében még,
nekem a lelked nem elég.
Kérem az áldást,
hogy ne kövessek el lopást,
amikor szemedbe nézek
és mindent elkérek.
Ha majd testemnek meghaltam,
- s tér nem lesz többé alattam -
rád vágyok majd akkor is,
hogy magadba fogadva megtisztíts;
kegyelemből mit az Úrtól kaptunk,
bizonyítékul, hogy jó úton haladtunk.


Necropolis


Halandók halhatatlan hálóját
hempergő húsomban húzom.
Hervadt hála-harang hangját
hasadt hegedűk húrján hallgatom.

Ha holnap hitványan hajtanék
halleluját híres Hórusszal,
hegyen hímzett hajlék
heverne húsz hüvely hosszal.

Hírneved hírét hallottam
hetedhét halálhomályon.
Harcból hazajövet hódoltam.
Hittem helyetted, helyettem – hibásan.

Hogy hátad hátamhoz hegedjen,
habár hiszékeny Hárpiák
háborgatták Hermészt hevülten,
hogy hídunk hömpölyögve elvesszen.


A tachyonok tánca


-


Az „Csak búbánat” nótájára az ember helyéről a világban (Sajnálatos módon összeállítva az adeptus fia és vak szeretője által)


Teremtett állatok: minden alkotmányok,
Istennek szép munkái.
Az Urat áldjátok, felmagasztaljátok,
méltó Őtet dicsirni.
Minden állatokon, most és mindenkoron
illik feljebb állatni.


Inga


Ing az inga.
Ring a hinta.
Rajta a Halál lóg.

Ing az inga.
Ring a hinta.
Rajta az idő lóg.

Ing az inga.
Ring a hinta.
Ábraalak egy csók.

Most jelenik mélyből
kép az agyba
az emberi énről,
az ehető fémről.

Még fekete ingák
lógnak rajta,
lát a jövőbe,
a bölcsőd ringatja.

S kapard a földet,
hogy láthasd a Napot.
Az inga becsapott.
Az idő ringatta.

És hasadt a lelke
és hasadt az ajka.
Hazudik rajta.
A tested vallatja.

Még fekete ingák
lógnak rajta.
Színtelen felhő,
esőt álmodó.

S kapard a földet,
hogy láthasd a Napot.
Az inga becsapott.
A Halál ringatta.

_________________________________________________________________


HOMUNCULUS PARADOXON LIBRETTÓ


ACT I
SCENE I


(A young man’s room.)

RED-HAND-SUCCUBUS

It is almost down, let us begin the harvest,
My dear sister!
Spread your legs, and seduce him with your sweet kiss!
Do make certain, darling, to gather every drop of his exquisite body fluid!



SCENE II

(Laboratory. The succubi and THE MASTER are working.)

SUCCUBI

Just let me smell your blood
Then the silent one started to whisper:
Your flesh is mine too,
Your blood is mine too, sister.
Ssshh... Lock the door... Don’t scream...

CHRONICLER

Beyond the centuries there there was
An obnoxious soiled laboratory.
One of Father Satan’s slaves
Tried to test a deformity.

RED-HAND-SUCCUBUS

So many tubes,
Obscure liquid infectious aphrodisiac.

SUCCUBI

So many disasters, too much failure.
Hallow voices sing: don’t turn back!
Give birth to Incest!

SISTER SUCCUBUS

A maniac starts a warfare, creates a hybrid

SUCCUBI

Monster, against fragile nature.
(The creature is born from the flask and the harvested young man seeds.)

RED-HAND-SUCCUBUS

I see pools of blood, feel like buried.
A part of me is rising from hideous chemistry.

(Watching the crawling creature.)

She crawls on the floor closer,
Wants to be connected.

SUCCUBI

Sibling? Enemy?

SISTER SUCCUBUS

Leech, but deadly wounded.

RED-HAND-SUCCUBUS
Genetic malformation.
I never thought I’ll go into madness.
My cells are yearn into the sweet flames.

(Mad warble...)

SUCCUBI

Nothing comes for free.
Illegal anatomy resulted in abomination,
King of sin will punish us, reunite us
Inside/outside my/your brain!

RED-HAND-SUCCUBUS

We both are human!

CREATURE

Oh, wretch that I am!

No human eye would see you again!

RED-HAND-SUCCUBUS

I’m a masterpiece!

CREATURE

Just leave me to die!
Dippel’s oil neither saves your life.

SISTER SUCCUBUS

You have to terrible...

RED-HAND-SUCCUBUS

...Price to pay? Our tale is a demon’s ceremony.

SISTER SUCCUBUS

You’re my sweet donor.

RED-HAND-SUCCUBUS

Soon I’ll be...

CREATURE

Just blow my corpse up and leave me!

SUCCUBI

(Setting the creature on fire with a torch.)
Die again! Die again!
You lusus naturae with damned red hands!



SCENE III

(The same laboratory after couple of months. The creature is born from the womb.)

THE MASTER

Feszüljön pattanásig kezén a szíj!

FOOTMAN

Szorul a szíj!

THE MASTER

Elfolyt vízben érlelt arc néz felénk.

THE MASTER and footman

Látom a fejét! Fogom a fejét! Húzd a fejét!

FOOTMAN

Méhébe ágyazódott bűn rágja át.
Testén keresztül éri napvilág.

THE MASTER

Nem baj leányom, ha egy kicsit fáj,
Úton a gyermek, kit a mi elménk teremtett.

FOOTMAN

Tested fészkéből világra talál.

THE MASTER

Világra talál.

OBSEQUIOUS SOULS

Dolor, crutiatus, delictum partus!

THE MASTER, SUCCUBI AND FOOTMAN

Úton van már kit elvetélnek.
Holtan születik majd, holtan jár.
Megrepedt burok mélyén újraéled.
Bűnét ontja egy életen át.

THE MASTER

Csak nyomjad! Nyomd a világra!
Elrendelt sorsa immár miénk!
Fájdalmad foglald imába!
A halálnál nagyobb a hírnév.

(Holding Hermes the newborn child.)

Micsoda gyermek, tökéletes példány!
Szem nélkül is lát, nyelv nélkül is beszéli majd
A holtak szavát!

RED-HAND SUCCUBUS

Vita nihil aliud quam ad mortem iter est,
Pulvis et umbra sumus.

THE MASTER AND THE FOOTMAN
(Drinking festive.)

Vigyázunk rád!
Ha álmos leszel, megmarkoljuk bölcsőd rácsát.
Ringatunk majd, baj ne érjen.

FOOTMAN

Elvesszük szemed világát, nincs rá szükség!
Füledben néma hang suttog majd feléd.

OBSEQUIOUS SOULS
Dolor, crutiatus, delictum partus!



ACT II
SCENE I

(Hermes’ school years.)



SCENE II
(The final exam of young Hermes. Bridal party in Naples.)

THE MASTER
(Offering the poison to the bride.)

Aqua Toffana.
Would you take it from me?
Drink it if you need it for free!

HERMES

Now we made the pain all vanish.
With this elixir kill the Spanish!
You will know the time is right now.
On the yard he is milking the cow.

THE MASTER

Now we made the pain all vanish.
With this elixir kill the Spanish!
You will know the time is right now.
On the yard he is milking the cow.

RED-HAND SUCCUBUS

Mense majo nubut malae.

SUCCUBI AND HERMES

Manna di San Nikola.
Nessuno nasce maestro.

THE MASTER
(To Hermes.)

Mark my words young disciple,
If you want to be a mage!

HERMES
(Speaking to himself.)

Now prepare the poison, youngster!
Let they taste our fearless power.
You will know the time is right now.
The bridal party has to die now.

THE MASTER

Now we made the pain all vanish.
With this elixir kill the Spanish!

(To Hermes.)

For making a poison you don’t need reason.
It is implicit.
Heart of the maiden, tongue of the raven
It is all you need. Repeat!

HERMES
(Obediently.)

For making a poison I don’t need reason.
It is implicit.
Heart of the maiden, tongue of the raven
It is all I need.



SCENE III
(Hermes’ dream of how great alchemist he will be, and he also meets his demented pupil.)

VOICES OF DESIRE

In che campi oscuri ho rincorrso le vostre ombre,
Con voi in modo incrollabile come un buono
Discepolo per far la mia comparsa là.

DEMON VOICE

Vier junkfrauen von hohem stam,
in eines grünen garten mit
Ignis Feuer, die erst mit nam,
Aer, der Luft, so war die drit

HERMES' DREAM ALIAS

das war der junkfrauen die virt
zu euch dreien hab ich begirt,

DEMON VOICE

das Feuer sprach:

FIRE

schlag ein stein so findest mich darin allein

DEMON VOICE

das Waßer sprach:

WATER

wo binzen stan, du finst mich in der wurzeln grunt,

DEMON VOICE

der Luft sprach:

AIR

zu eim baum tu gen, rauschen und sich bewegen tunt,

DEMON VOICE

all drei sie sprachen wunsamlich:

FIRE, WATER, AIR

wo sollen wir dan finden dich?

DEMON VOICE

o ir schwestern, mort über mort!
man fint mich weder hie noch dort;

HERMES' DREAM ALIAS

mich haßet der arm wie der reich,
ich muß nun iemer für und aus,
dan alle welt tut sich geleich
die fint man überal zu haus,
wie Oseas am vierten klagt,
sunder list, lug und trug, er sagt,
wer ietzund genau suchen wil
der sech der warheit auch nicht vil...



SCENE IV

THE MASTER
(Has a twinge of conscience.)

Night and day craving for the innocence.
The words you say are killing me.
Sitting here in the grave of tolerance.
Have you hear: no one can be free.
The architect build the world upon his word.
There is no protect against the mystic spell.
Do you believe the lowest element is earth.
I do reveal a secret, mark it well.

CHRONICLER

Craving for the innocence
Waiting for the down of the new born son.
New master is waiting for him.
Yet one has killed the other one.

HERMES

This place is call’d by many names.
Far down below in the sulphur mist.
Now the awkward doom is done.
I will hang you by your left-hand wrist.

HERMES' DEMENTED PUPIL

New born flesh you wanted I can give you.
Fresh blood from opened throat can pour you.
'You sick? To give you health I can spit you.
And if you want to die I can help you.



SCENE V
(The old Master is crying out for Hermes in painful agony.)

THE MASTER

Cloted blood in my head,
Is waiting for the night by my side.

THE MASTER AND HIS DAIMONS

Come see me now!

HERMES
(Enters the room.)

THE MASTER
(Reaching out.)

Hermes!

(To Hermes.)

Pripazi to čine zlodusi da bi tobom vladali.
Pokori se ocu svom i budi poslušni sin.

THE MASTER AND HIS DAIMONS

Save yourself! Behold! They’re telling great lies.

THE MASTER

You are right, by my side.
Future is waiting. You’re prepared.

HERMES' DEMENTED PUPIL

La-la-la...

(Poisons the Master.)



ACT III
SCENE I

(After the death of his Master, and the betrayal of demented pupil, Hermes is get caught by the inquisition and judged, for his deeds.)



SCENE II
(Dungeon before the execution.)

THE VOICE OF CONSCIENCE

Minden kis mélyedésén kapaszkodom a kőbe.
Fojtott lélegzetem is a falhoz simul;
Mások tetteiért mit el nem követtem.
A tűz majd alattam lassan lángra gyúl.

THE MASTER
(From beyond the grave.)
Nem leszel egyedül míg a fejedben a szó.
Az üvöltést a lelkünk adja a távolból.
Várunk rád ahogy a gyermekünkre,
Mint egy kis család.
Átléptek hozzánk végleg a végtelenbe,
Eljönnek érted a falakon túl kíváncsiak rád.
A vesztőhelyre visznek, akik ebben hisznek.

THE DEMON OF THE PRISON

Arcodon fakadt fekélyed tapintsd meg kezeddel!

THE VOICE OF CONSCIENCE

Hozzáérek...

THE DEMON OF THE PRISON

Ugyanúgy megfacsartan tűnsz el egy emlékben.

Hermes
(In agony.)

THE INQUISITOR

Térdre te szolga!
Az ítéleted nem kell soká félned.
Vésd fel körömmel,
Hogy az utolsó perced éled!

THE VOICE OF CONSCIENCE

Nem az én testem az mely lángokat táplál!
Nem az én hamvaimat kell a semmibe temetni!

THE INQUISITOR

Eltűnsz kathar!

THE VOICE OF CONSCIENCE

Nem az én arcom az amit a kő ha eltalál!
Hang nélkül nem engem látsz, a hideg földre esni.

Nem látsz, ha vízben csillan fel a tükörképed.
Nézek vissza lentről, de sötétség ül rám.

HERMES
(Hermes recognizes his unnatural birth.)

THE VOICE OF CONSCIENCE

Nem az én testem az mely lángokat táplál!
Nem az én hamvaimat kell a semmibe temetni!

THE INQUISITOR

Eltűnsz kathar!

THE VOICE OF CONSCIENCE

Nem az én arcom az amit a kő ha eltalál!
Hang nélkül nem engem látsz, a hideg földre esni.
Nem engem látsz majd, ha meglátod!
Nem az én bűnömet ha megbánod!

RED-HAND SUCCUBUS
(Fading away.)

Minden kis mélyedésén kapszkodj a kőbe!
Vésd fel körömmel, hogy itt nyugszol örökre!

THE INQUISITORS

Vésd fel körömmel, hogy itt nyugszol örökre!



SCENE III

CHRONICLER

Gránittáblákon zajlik a jéghegyek olvadó vonulása,
Mély szárnycsapásokkal sóvárogva száll fel a madárhad,
Hogy a Déli-fronton keressenek utalásokat egykori önmaguk
És a díszes pompa préselte utasszállítók között.
Még fényben úszik a horizont, a tudat mámorban tocsog,
S a test embrióként süpped egykori önmagába,
A gépágyúk tüzelni kezdenek, akár a kutyák,
Ha a természet kajánul rájuk kacsintva hívó szót fúj.
Prüszköl a tenger, kietlen hasábokon a horizont Délnek,
...Hogy követhesse a hadak útját....

_________________________________________________________________


LUSTRATION


01. Learn To Obey Part 1.


(Szent Biblia - Mózes I.3.15-16.)


02. Embarrassment of the Fall and the Fool As Well


(VIII.)

Like breathe of naked bodies
sometime you remind me the sin.
Hell as soundless well
takes my head and spirit away.

Your slow motion seduce me
to drop out, to go away,
to tear to pieces all my wounds,
and flood your greedy body.

You must be my punishment.
Suffering facing your mouth,
suffering seeing your face.
Lusting for unfulfilled.
Suffering facing your mouth,
Suffering seeing your face.
Touch of your neck
to fell the sweetnes.
Embarrassment of the Fall. 3x
Embarrassment of the Fool...

Your body flew like a feather.
I hold it like a silky veil
just to make our damnation sweeter.
Your eyes gazing in the Sun.

Like breathe of naked bodies
sometime you remind me the sin.
Hell as soundless well
takes my head and spirit away.

Once when I was walking there
not in human form.
Withouth life in my shell.
I was dead.
And when the Sun paints the sky,
when your body feeds my eye with naked dignity;
your liquid spine runs into mine.

We’ve alredy become one
with the woods of distant thoughts.
Ruins of our reeking body lie waste.
I took your broken arm,
and you rattle my bones.
I want to piece out your parts
what your raging soul has torn.

You're playig with my cheekbone.
Purple raindrops bath your skin.
I lift your arms, your eyes above
to die without touching you.

You must be my punishment.
Suffering facing your mouth,
suffering seeing your face.
Lusting for unfulfilled.
Suffering facing your mouth,
Suffering seeing your face.
Touch of your neck
to fell the sweetnes.
Embarrassment of the Fall. 3x
Embarrassment of the Fool...

Once when I was walking there
not in human form.
Withouth life in my shell.
I was dead.
And wen the Sun paints the sky,
when your body feeds my eye with naked dignity;
your liquid spine runs into mine.

We’ve alredy become one
with the woods of distant thoughts.
Ruins of our reeking body lie waste.
I took your broken arm,
and you rattle my bones.
I want to piece out your parts
what your raging soul has torn.


03. Conomor the Accursed and Tréphine


(VIII.)

First my love I found in the morning
her blessed eyes seduced my youngster superstition.
She was young, and she was fair,
she was the silver dawn of my life.
– The man's who built the torture chamber. –

The second one I found at midday
her blessed kisses seduced my manhood.
She was mature, and she was fair,
she was the golden Sun of my life.
– The man's who fought a thousand battles. –

(Oh, my Lord I cant take this burden!
They art so richer. Far more then I am.)

The third I found late at night,
her wisdom presage my twilight.
– The man's who had blood-stained jewels. –
Oh, she was solemn!

(Oh, my Lord I cant take this burden!
She is so solemn. Far more the I am.
Oh, my Lord I cant take this burden!
They art so richer. Far more then I am.)

The fourth I found in my darkest hour.
Thou art fairest among all them!
Thou art the queen in my fragrant garden!
Oh, thou art my darkness!

Radiant, royal, matchless beauty.
You will ever live immortal.
You will treasure all my riches.
You will bled to feed my flowers.
You will enlarge my dark kingdom.
all is yours now.

Radiant, royal, matchless beauty.
You will ever live immortal.
You will treasure all my riches.
You will bled to feed my flowers.
You will enlarge my dark kingdom. NOW!


04. Thor


-


05. Lilith and the Serpent


(VIII.)

I am the Arch Enemy
in your body of your mind.
I will feed you with forbidden
knowledge from the God's above.

Look virgin this mellow fruits
how beautiful they are.
Do not be afraid just take it,
eternal life will come.

Oh! Lilith hear my words now!
Do not you want to taste it yet?
Be prudent, be immortal!
Do not belive the lies He said.

No women! Do not you dare it
That has the Lord forbid!
If you tear it, if you teast it
you come to know the death.

(Eat my Child... You will gain wisdom...)

How beautiful fruits are indeed.
They must be really tasty
good for food and pleas'd for eye
(You will gain wisdom...)
Come husband taste it you too
take a morsel from my hand!
(Now you are mine...)

(We are naked...)

Your pitiful souls now are mine.
Let us run Oh! my darling!
Let us hide from the Lord!
(I am te Arch Enemy
of your God...)
Let us cover are naked body
I do not fell so safe in it.

(Sátáni kacaj)

How beautiful fruits are indeed.
They must be really tasty
good for food and pleas'd for eye
(We will gain wisdom...)
Come husband taste it you too
take a morsel from her hand!
(Now we are yours...)
Go run Oh! my sinners!
Go hide from your Lord!
(You are te Arch Enemy
of our God...)
Better cover your naked body.
Better cover your naked body with dust.


06. Enuma Elis


(VIII.)


Kezdetben semmi sem létezett. Sem tér, sem idő, sem valóság, sem jel, sem lét, se nemlét. Ebből keletkezett minden, ami látható és tapintható.

Az első istenpár a tizenharmadik égben lakott, amelynek keletkezéséről senkinek nem sikerült semmit megtudnia.

A sötétség Szele, a Lélek lebegett az ősiszap felett öröktől fogva.

Legelőször ama helyen a Föld felett kiterjedt köd volt, és ott volt a Nagy Szellem és az eget megtartotta magának, midőn az Ég még nem volt megnevezve, s alant a föld sem viselt nevet. Sötétség volt a mélység felett, és Ők a vizek felett lebegtek mert kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak még.

Az alkotó és a romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak.

Mígnem megparancsolták a víz felett lebegő párának, hogy emelkedjék a magasba, mert a Világéjszaka sötét szájának bömbölése hangzik a viharban s a mindent elborító, mozdulatlan tenger ölén fekszik. És az Ő ereje emelte a vizeket az Ég felé.

Feje fölött vagyon az Ég, lábai lant pedig az Alvilág, mint tímár a bőrt, feszítette ki a földet színe előtt, a határtalan semmibe s nem mutatkozott senki ember fiának, pedig a „határtalan idő” már elmerült a sötétségben, amikor még nem volt homok, se tenger, és hideg habok sem mosták a földet, mert az még nem terült, se fölöttünk ég, nyílt varázsnyiladékban, fű nem feslett akkor még.

A kezdet még nem kezdődött akkor, az idő még nem múlott és csak a ködöT ölelték magukba Ők, elveszve a térben; mindenütt jelen de mégis sehol, előrekészített gondolatból alkotva, szerelmes gerjedelemből lényük iránt, önmagukkal közösülve megszülték a Vágyat. A Vágy továbbá szülte magából és övéiből a szellemeket, a halandó lényeket, a lelkeket mind, a kiterjedt Földet és az Eget; alakította a Napot, ellenével a Holddal együtt, s a csillagokat, hogy nézzék harcukat melyeT arany és ezüst vértjükben vívnak, mint örökös ellenségek.

Hatalmas fénnyé alakult át minden; érzékeny, szerető fényé fent, alant pedig szörnyű, szomorú sötétségé, benne bűzlő-iszappal, mely hánykolódott, mozgott és kimondhatatlanul füstölt. A fentiek közül némelyek közösülve egymás között nemzették és szülték a bolygókat, melyeket egyenletes pályájukra állítottak. Kiokádták a csillagok sokaságát, és meghatározták, hogy honnan mosolyogjanak az atomokra, melyek a vágy által vonzódni kezdtek egymáshoz.

Némelyek hatalmas szelet bocsátottak a vizek fölé, hogy az előrekészített világosságban erősen szétfolyanak messze vidékig, helyet adva a bűzlő-iszapnak, hogy szigetekbe csoportosuljon – és befogadva a Szót, világot teremjen – melyeknek partjait egyaránt hideg, meleg és langyos habokkal öblítik s amelyek elválasztják a nagy vizeket a kicsiktől, az édeseket a sósaktól, mélyeket a sekélyektől.

Némelyek közülük pedig áldott magjukat a szigetekre szórták, nagyokra kicsikre egyaránt, vagy a vizekbe, nagyokba kicsikbe, édesekbe sósakba, mélyekbe ugyanúgy mint a sekélyekbe, hogy azok is szüljönek.

Némelyek csikorgó lángokat csapattak felfelé az iszap közül, perzselve a vizet maguk körül, kitolva a levegő-eget az űr és a felszín közé nagyon magasra, hogy ott lenyugodva boltozatként, lencséül szolgáljon a végtelenbe terülő időnek.

Mások pedig megtermékenyítették a földet akaratukkal a Szó által, és az zöld füvet hajtott, ahol alkalmas talajt talált. Fák sarjadtak, melyek zamatos gyümölcsöket termettek belsejükben csírázó maggal, hogy az örök körforgásban sokasítsák magukat.

Némelyek a természet lefelé törekvő elemeiből megformázták az állatokat. A madarakat a levegőben, a halakat a vízben, a egy- és többlábúakat, valamint a csúszómászókat a földön engedték szétszéledni, hogy melyik-melyik ösztöne szerint keresse meg a neki való helyet. És ők termékenyek voltak.

Akkor pedig az Egy Szellem – az első Értelem mindegyik felett –, a lefelé törekvő elemektől azon nyomban felemelkedett a tiszta térségbe, mely keletkezett, így a természet lefelé törekvő elemei indítóok nélkül maradtak, mint puszta anyag. Majd a hatalmat adott a Fény daimonnak, hogy felismerje az ember-ideát, és megteremtse mandragóra gyökérből a porhüvelyt, amelybe újabb Értelmet és életed ad: a mindenek Névadóját, aki a csillagok sokaságából felismeri Sorsát, és mozgásukból meghatározza az időt, aki minden teremtmény felett Lelket, Értelmet és szabad akaratot kap.


07. The Conqueror Worm From E. A. Poe
(Regrettably Compound by the Son of the Adeptus and the Blind Mistress)


(Edgar Allan Poe)

Lo! 'this a gala night
within the lonesome latter years!
An angel trongh, bewinged, bedight
in veils, and drowned in tears,

sit in a theatre, to see
a play of hopes and fears,
while the orchestra breathes fitfully
the music of the spheres.

It writhes! – it writhes – with mortal pangs
the mimes become its food,
and seraphs sob at verming fangs
in human gore imbued.

Mimes, in the form of God on high,
mutter and mumble low,
and hither and thither fly -
mere puppets they, who come and go
at bidding of vast formless things
thath shift the scenery to and fro,
flapping from outh their Condor wings
invisible Woe!

It writhes! – it writhes – with mortal pangs
the mimes become its food,
and seraphs sob at verming fangs
in human gore imbued.

Out – out are the lights – out all!
And, over each quivering form
the curtain, a funeral pall,

comes down with the rush of a storm
while the angels, all pallid and wan,
uprising, unveiling, affirm
that the play is the tragedy „Man,”
and its hero the Conqueror Worm.

Thath motley drama – oh, be sure
it shall not be forgot!
With its Phantom chased for evermore,
by a crowd that siez it not,

trough a circle that ever returned in
to the self-same spot,
and much of Madness, and more of Sin,
and Horror the soul of the plot.

It writhes! – it writhes – with mortal pangs
the mimes become its food,
and seraphs sob at verming fangs
in human gore imbued.

But see, amid the mimic rout
a crawling shape intrude!
A blood-red thing that writhes from out
the scenic solitude!

It writhes! – it writhes – with mortal pangs
the mimes become its food,
and seraphs sob at verming fangs
in human gore imbued.


08. Minor Disturbance in the Spirit Sphere in Antiquity


(VIII.)

The Babylonian whore drink's thee blood.
Buried eyes in her hand.
She waits the bless' of new born flesh.
In her womb blithering memories.
Pleasure of pain.

Of pain.
This is the
construction of your mind.
The emptiness –
measure of the human stain.
With unholy
thoughts of dignity.
You are mine
knife of agony.


09. S eljön értünk a fény


(Pataki Zoltán)

Bitumen szárnyainkat, beton lábainkat,
Aszfalt testünket, viasz szívűnk olvad;
Elégeti a nap.
Olvad, olvad az oltáron, áldozat az áldozat.
Jajj nekünk ha a sűrű szmog felhőn, átjut a nap.
Ha majd átjut a nap!

Ha majd átjut a nap, más lesz, minden más,

S ha már itt van, majd vakít, szembesít,
Körbe vesz, ugrál, dalol és gyermeteg,
S majd átölel és te engeded.

Te azt kérdezed milyen lesz a holnapod,
Én azt milyen volt a tegnapod.
Te azt kérded mi lesz, ha itt van a fény,
Én csak legyintek; - bekövetkező tény.
Te azt kérded szeretlek-e a túlvilágon,
Én azt mondom, ha odaát van szerelem, megtalálom.


10. Beloved Wife of Man


(VIII.)

Hear my words now flower from the garden.
Hear the truth of your winsome husband.

How he died, by my hand.
The Prophet spoke to me
through the ashes of the bones.
I break into a cold sweat.
From the fire spoken golden ones.

We used to fight together
my sword shield' his life.
He saved me thousand times,
In the battles.
But I was possessed by his wife.

One night, on a foreing land
he sleept near by my bed
I put my conscience to silence
I drow my knife, and stabed his neck
He's solid dead, in coffin bed
far away in monastery

Svjati Boze 6x

Your oath belongs to me my dearest.
My wedded wife.
Unfortunately I am not with you now, on your rugged/raged path.
Woman, beyond the grave I see the tormented pain of your heart.
But please complay with his words
and kill the bastard wile he is a sleep.
Lett him be coursed!
Forewer...

Beloved wife of man
defenseless creature
the vengeance will be full
from the fire spoken golden ones.

The wedlock hymn was bitter
She obey the words.
She was his humble servant
To fulfill the husband's curse.

One night, on the bed of down
she's barely sleep near by the vile
She put her conscience to silence
She drow the knife, and stabed his neck
He's solid dead, in coffin bed
He's solid dead, in sinful bed.


11. Learn To Obey Part 2.


(VIII.)

Please obey my now.
I watch the streets was empty
in your naked eyes.

Please do not take sacrifice.
The grave has been prepared for us
in your stone-cold room of lies.

_________________________________________________________________


The Three Knot Lane demó


01. Melt into Sternum


(Nagy Gergely)

This one you should not ever hide, cover, lend or borrow
Just open your mouth but be aware because it's hard to swallow
So when your throat is fraying I reckon I'm on my way...

Straight to your heart, I'm falling right into your distinct spiral
Gazeing the stripes of vortex which paint bodeful symptom's mural
Liquid emotion controls how you stand the treatment...

Can you really choose between false and true
Still-birth-day or orphanage solitude
Does opinion make the substantial food
Or does it make a potion of poisoned brew

Apollo sees me
Asclepius chastises
Regretful Hygieia
Rueful Panacea

Anger guides your weak hand and mend the track to a face to slap it
Forgiveness is yours as it seems you fight with desperate anguish
That's why I stuck inside your esophagus now I'm gonna
Look for a bone melt into that to be close to your heart

Is dignity of the human being
Dependent on vacuum tube and syringe?
There's no complaint from the departers
But sometimes the spoil debate is malicious

Apollo sees me
Asclepius chastises
Regretful Hygieia
Rueful Panacea

[ Parts of the Hippocratic Oath ]

Is dignity of the human being
Dependent on vacuum tube and syringe?
There's no complaint from the departers
But sometimes the spoil debate is malicious

Forlorn misery
Before you could choose
Or final relief
After decision

Apollo sees me
Asclepius chastises
Regretful Hygieia
Rueful Panacea


02. Candid Debauch


(Nagy Gergely)

Only two days old and bites...
Harmless ones live whilst they pass by
Cutting glance from behind...
Eyelids of nature of the hungry kind

Growing silence as we learn...
Important things about restrictions and terms
Of being civil and selfless...
Maybe we'll save a little space for them

Feeding? No! - (way of the) uninhibited
Simply wrong
Martyrdom - (fully) unnecessary
Underdog
Breeding the load - (instead) you'd better
Cure the sore
Hideous hogs - they're just a...

Ravenous greedy inordinate bevy
with
Spasmodic moving lurking leer
and
Maniac leaping dubious prestige
so
Appetizing gist degenerate being

River of Barren Land conveys not too far - 'cause
The finest component lacks from their mind
Destruction against boon foresight
Triggers dystopic visions - and even more lies

Hey!

Changing attire day by day...
Beyond consuming they do only waste
Our territory decays
Proportionately with their torpid pace

_________________________________________________________________


The Ghost of Denying demó


01. Soul Collector

(Horváth Ádám)


Break it up now!
I'm a soul collector, I see into your darkest fear
It brings me in motion, I come and I suffer, I bear
Break it up now!
I find pleasure in your sickness
This is your doom, I am the witness
Your teardrops are grazenig my skin
Your scream will cover up your sin
I'll take your life as you took mine
I'll snap you up without a sign
Take it, break it, fake it
Break it up now!
No one can feel what I felt
No one believed I'm a vector
I can't keep my hate well in hand
I have became a collector
Take it, break it, fake it
Break it up now!
Face the truth you're begging for nothing
Your soul is rotted by my loathing
My teardrops are quenching your thirst
Our souls are naked through the burst


02. Seven Faces


(Horváth Ádám)


I will cut letters out from my skin
I'll write characters with my blood
I'll draw my faces with my ribs
I'll form the tumble of my god
'Cause he failed me, I overkill
He failed me with my last will
I draw my faces with my ribs,
I scratch seven lines into you
You can't escape from my grip,
but you've had the chance all through
You're laying next to me on the ground
It's not my face what you have found
Where the beast sleeps lightly we find Almighty
Dead... go!
Lust, pride, wrath, envy
- I feel so empty
Lust, wroth, sloth, gluttony
- I am your worst enemy
Now I see, you are just dying next to me
I was too blind to realize
There's something more in your eyes
I'm not alone...
'Cause he failed me, I overkill
He failed me with my last will
Where I am nobody, you feel my body
Lust, pride, wrath, envy
- I feel so empty
Lust, wroth, sloth, gluttony
- I am your worst enemy


03. Cremation


(Horváth Ádám)


Traitors, liars, up there who pulls the wires
For the sake of the gain
They pull the trigger again
Black suit with a briefcase
Don't hide the Evil's face
Will we ever find somebody?
Our graves are stuffed with money... in the Hell!
Corrupt lawyer-Tycoon slaughter
But the end is near and the pushing gets higher
You're the corpse and we are the fire
Marching through a conquered nation
Humans feed the holy cremation
Bow down to the flag of the murder
Our hate will release the burner
Preaching in the name of the saviour
With the weapon of the god's favour
The end is near and the pushing gets higher
You're the corpse and we are the fire
Who will find the way?
The way out from this hell
Who will find the way?
Profit? What a sell?
Tear down the walls of the dead!
Tear it down, don't bow your head!


04. The Ghost of Denying


(Horváth Ádám)


Sometimes I fold my hands to prayer
But I never get an answer
You're sitting on your throne
And punish the dying world with cancer
I see your face
Your skin is wrinkled and pale
I see your flock
Blind idiots cry for their hail
But the sin and pain and sacrifices
They are sworn to the damn
They burn the cradles and burn the graves
This world's using up them
New Armageddon, troops are marching
I despise compassion
Unholy ghost of holy denying
This is our passion
God-dam!
Look into yourself and realize your state
Your conscience is buried by your hate
You've lived like a scum, like a vile ban
But you want to die like a human
God-dam!
Your hope will never open the gate
You can't keep clear of your fate
You've lived like a scum and you die like that
Let's face eternity you living dead
Drop dead!
I am the ghost of world's denying
I was born when purity was dying
I am the ghost of your incredulity
There's no escape, we're all guilty
















HÍREK | TÖRTÉNELEM | SZAVAK | MEGJELENT | CIKKEK | KONCERT | LETÖLTÉS | FÓRUM | KAPCSOLAT | LINKEK





© | 2006 - 2014 | Veszprém| GuilThee | Minden jog fenntartva!






.. .. ..